Százötven éves tiszafák, háromszáz éves kocsányos tölgy, virágmezők, mókusok, fekete harkály és renitens őzek várják a Tiszakürti Arborétumba látogatókat ünnepnapokon is. Aki termálfürdőzne a szomszédban, vagy elköltene egy finom ebédet, az Cserkeszőlőn megteheti, hisz e két település hajdan egy volt.
Szolnoktól 45 km-re a Tiszakürti Arborétum minden évszakra és napra tartogat valami újat, habár látogatásra legalkalmasabb a május és az októberi hónap, a virágzás és a lombszíneződés időszaka. A természetjárókat 3,5 km hosszan kövezett sétaút, kisebb, kanyargós ösvények és hangulatos vízi világ várja a főúri kastélykertből kialakított Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületén. A rendkívül kedvező áron kapható belépőjegy a látogatóközpont és a halastavak megtekintésére is alkalmat ad az év valamennyi hónapjában, még ünnepnapokon is.
Az Alföldön, a Tisza bal partján fekszik Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában Tiszakürt, melynek botanikuskertje szerelemből született a szarvasi Pepi-kerthez hasonlóan. A középkori település nevében az előtag a Tisza, és a partján letelepülő honfoglaló magyarok, a Kürt törzs, az utótag. Hogy Tiszakürt 1075-ben már létezett arra II. András adománylevele a tanúság.
Tiszakürt a középkor folyamán végig királyi birtok, a 15. században a Vezsenyi családé, illetve Kinizsi Pálé. Szolnok 1552-es elfoglalásával oszmán fennhatóság alá kerül, egy időre elnéptelenedik, de a 17. század elején újranépesül. A török idők után a Steössel, majd Tige és Bolza család virágoztatja fel.
A Tiszakürti Arborétum a szarvasi Pepi-kerthez hasonlóan az itáliai eredetű Bolza család öröksége. A két kertet egy házasság és két fiúgyermekek (Bolza József és Pál) törekvése köti össze.
A tiszakürti Tige Mária feleségül ment a szarvasi Bolza Péterhez, akik Józsefet becézték Pepinek. A szülők, és a szülők szülei álmodták meg a csodás növényvilágot és kastélyt a kezdetben 17 hektáros erdős-mocsaras területen. A 19. század végére az őshonos fákat és növényeket külhoniakkal bővítették. A tölgy-, szil- és kőrisfák mellé szekéren érkeztek platán-, hárs-, amerikai tölgy- és fenyőfák (boróka, luc-, jegenye-, erdei és feketefenyő).
A park is nagy károkat szenvedett el a II. világháború alatt, kisajátították, 1946-ban állami tulajdonba került. 1961-ben munkások érkeztek ide, megtisztították a parkot, a megmaradt 100 fa- és cserjefaj mellé még 400 fajt telepítettek. Egy év múlva arborétummá, majd 1971-ben védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig további szántóföldek vásárlásával a 60 hektárosra növelték.
A Tiszakürti Arborétum ma 60 hektáron terül el és növényállománya 1200 fajt számlál. A Hármas-Körös és a Tisza által körülölelt Tiszazug az ország egyik legkevésbé ismert tájegysége, és az egyik legszebb és legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi övezete. Az eredeti kert fáiból is él még jó néhány darab az úgynevezett Öregparkban, elsősorban tölgy és platán. Az újabb telepítésű ritkaságok: mocsárciprus, rododendron, liliomfa, tiszafa, sőt még mamutfenyőt is található.
Az utóbbi pár évben próbálják a kertet a klímaváltozásra felkészíteni, hogy a szárazabb éghajlattal is fenntartható legyen. Az arborétumban van egy artézi kút, mely télen is működik.
Egy kis patak és csatornák szállítják el a növényekhez a vizet. Egy kis tó is látogatható, és halgazdálkodás is folyik. A vízmegtartás nagyon fontos, ezért farönköket láthatunk a csatornákban, így duzzasztják a vizet és lassítják az átfolyást.
2006 óta a látogatóközpontban megismerhetjük az arborétum múltját, de nagyon fontos, hogy ne úgy érkezzünk ide, mint egy múzeumba. Egyéni vagy vezetett túránk során ráébredünk arra, hogy az erdő különleges szervezet, melyben még a holt fáknak és az avarnak is feladata van. A korhadt fák – a kilátón kívül – élőhelyet teremtenek a rovaroknak és a gombáknak, párologtatnak, majd humusszá válnak, így működik a biodiverzitás. Az egyetlen építmény, ami már nem tölti be küldetését – a lebontásra váró – kilátó. Ez nem látogatható.
Az arborétum területén kis zöldségeskertet is létesítettek, melyben fűszernövényeket is termesztenek. Bár a természetvédelmi övezetben a növények a biztos pontok, azért felvidulunk, ha kisállatot látunk. Túránk során megpillanthatunk őzeket, akiknek nem állja útját a terület körüli kerítés. Nagy számban ugrándoznak itt mókusok, sokféle madár és rovar faj mellett hangja és munkálkodása alapján feltűnhet nekünk a fákba lyukat vájó fekete harkály.
Tiszakürt 1872-ben kapott nagyközségi rangot. Címerében a kürt mellett szőlőfürt is látható, hiszen a szomszédos Cserkeszőlő 1951-ig a település része volt. A homokos területeken ugyanis szőlő- és gyümölcstermesztés folyt a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont mentén. Cserkeszőlő szintén hívogató lehet mind a pihenni, mind a kirándulni vágyóknak, akik az arborétum megtekintésén túl más tervekkel is érkeztek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. Már az arborétumból is látható az eklektikus református temploma, amely 1887-ben épült és 2011-ben lett felújítva. Aki szereti a csendet és a szakrális hangulatot, annak a római katolikus templom meglátogatása is megér egy misét.
Az arborétum területén csak egy kis büfé üzemel, érdemes hozni elemózsiát, amit a hangulatos padokon fogyaszthatunk el, meg-megállva egy-egy fafaragványnál, vagy az artézi kút vízköpőinél. A kút vize kellemes, gyógyhatású, kissé kénes, fluorban gazdag. Ha már itt járunk keressük meg Vas Csaba titokzatos mosolyú erdei tündérét, Nikét; és folytassuk hazánk kincseinek felfedezését.
Végezetül álljon itt kedvcsinálónak egy rövid videó az arborétum múltjáról és jelenéről:
Szerző: Artzt Tímea
Forrás: Túrák Magyarországon, tiszakurt.kornyeke.hu
